Visszérműtét
Visszérműtét injekcióval: egyéni árazás
Mini visszérműtét (helyi érzéstelenítéssel): egyéni árazás
Visszérműtét (altatásban): egyéni árazás
Hitel lehetőséget és egészségügyi pénztárak igénybevételét igény szerint biztosítjuk!
Visszérműtét
Visszérműtét előtt fontos tisztázni a mélyvénás rendszer állapotát. A műtét során a felszínes vénás rendszer egy részét eltávolítják, így ezután a vér a mélyvénás rendszeres keresztül haladhat. A kisebb visszerek és seprűvénák kezelésére alkalmas az injekciós kezelés, mely ambulánsan is elvégezhető. Ilyenkor az érbe jutatott anyag a vénában steril gyulladást vált ki, mely miatt elzáródik és nem vesz részt a vér visszaszállításában és elhalványodik. Erősebb erek esetén több kezelésre is szükség lehet.
A visszérműtét történhet regionális (gerincközeli) érzéstelenítésben és altatásban. A viszérműtét előtt álló helyzetben berajzolással rögzítésre kerül a problémát okozó vénás rendszer. A visszérműtét lényegi része a tágult vénák eltávolítása. Amennyiben a fő felszínes gyűjtővénát is érinti a visszeresség, ennek a a teljes eltávolítására, kihúzására is sor kerül. Ekkor két metszést végeznek a lefutása mentén a belboka felett és a lágyékhajlatban.
A visszérműtét nyomai gyakorlatilag hegek nélkül gyógyulnak, mert a visszereket 2-3 mm-es metszéseken keresztül távolítják el. Az ilyen kis sebet összevarrni sem szükséges. A kezelés után a lábra rugalmas pólyát helyeznek. Miután az érzéstelenítés típusa lehetővé teszi, szabad mozogni.
A visszérműtét lehetséges szövődményei
A visszérműtét leggyakoribb szövődményei lehetnek: vérzés, a vénák környezetében menő idegek sérülése, nyirok utak sérülése, legtöbbjük nem igényel műtéti ellátást.
A visszérműtét után
A műtétet követően 2-3 hónapig rugalmas pólya használata javasolt napközben. A visszérműtét operációját nem érdemes melegben elvégeztetni, hiszen kellemetlen a pólya viselése.
A visszérbetegség fokozatai
A visszérbetegség azon fázisát, amikor a szervezet már nem tudja kompenzálni a billentyűk és a vénák falának a kitágulását, idült vénás elégtelenségnek nevezzük. Ennek tünetei a betegség stádiumainak, előrehaladottságának megfelelően jelentkeznek.
1. Tünetmentes állapot. Ebben a kezdeti állapotban bár látható tünet nincs, különböző panaszok már utalhatnak a keringési zavarra.
2. Seprűvénák vagy pókvénák (hálózatos visszeresség). A belső talpél és a belbokák érhálózata a legérzékenyebb, ezért először itt észlelhető apró tágult visszér-hálózat.
3. A folyamat előrehaladtával a szokványos, nagyobb tágult vénák is megjelennek a seprűvénák mellett.
4. Vizenyő (oedema) társul a fenti tünetekhez, a láb bedagad. A vizsenyős láb a folyadék nem megfelelő visszaszívódása miatt alakul ki, ami iyenkor a bőralja szöveteiben halmozódik fel.
5. A következő fázisban megjelennek a jellegzetes bőrtünetek, a bőrfelszín tömötté, keménnyé válik. A bőr fokozatosan barnásan elszíneződik, a barna foltok között pedig apró fehér, sorvadt területek is kialakulnak. A barna színeltérés elbomlott vérfesték felhalmozódásából adódik, mivel az erekben uralkodó megnövekedett nyomás hatására a vér kipréselődik a környező szövetekbe.
A bőrön ekcémás kiütések jelennek meg (visszeres ekcéma), mivel a kitágult visszerek a salakanyagot nem képesek megfelelően eltávolítani. Ezek a viszkető, gyakran nedvező, máskor száraz, berepedező foltok is általában a bokák környékén kezdődnek. A kezelések ellenére igen gyakran kiújulást mutatnak, sok beteg esetében állandósulnak.
6. Ebben a stádiumban - a fenti tünetek mellett - kifekélyesedés nélkül kialakuló világos színű hegek is megjelennek. A rossz keringésű, rosszul táplált bőr piros, enyhén meleg tapinthatú, gyulladt lehet. Ezt az állapotot könnyű összetéveszteni az orbánc tüneteivel. Ezen gyulladás idézi elő foltokban az elefántcsont-színű hegeket.
7. A különböző méretű, nem gyógyuló lábszárfekélyek (Ulcus cruris) képezik az alsóvégtagi vénabetegségek végső stádiumát. Kialakulásukat a bőr elhalása idézi elő, ami a nem megfelelő keringés, illetve az ebből eredő oxigénhiányos állapot miatt következik be.
Létrejöttüket általában kisebb trauma, sérülés előzi meg. Ilyenkor hirtelen alakul ki seb a lábszáron, ami nem gyógyul, folyamatosan növekszik, mélyül. Máskor ekcéma vagy orbánc előzi meg a fekélyképződést.
